friendships...

Jo itt.
Imadom.
Komolyan mondom, hogy minden pillanatat szeretem es epp a napokban kristalyosodott ki bennem, hogy megha a barataim 13,000 km tavolsagra is vannak tolem; itt vannak velem. Vannak akikkel sokkal jobb a kommunikaciom, mint mielott kijottem volna. Persze az ellenkezoje is igaz, de nem bant a dolog, mert ez talan igy termeszetes.
Tehat itt vannak velem, csak hat en nem vagyok ott..
Es most nagyon ott lennek...
Hogy egy kis erot es biztatast adjak a gyerekkori legjobbnak, mert nagyon szivafacsaro nekem a sorait olvasni.. Ne sirj.. Nem vagy egyedul.. Hogy is lehetnel??
De persze mindenkinek vannak ilyen pillanatai/napjai.
Inkabb az itt a kerdes, hogy ezt mi okozza..
Nekem Apa miatt vannak neha nagyon nehez pillanataim, de en mar ezt felismertem. De neked? Mi lehet a gyokere ennek a hatalmasnagy, radtelepedo maganynak??
Az eletet nem tulelni kell hanem megelni. Tehat ha egy kicsike kis positivity most atment akkor mar jo.. Szeretnek segiteni, de azthiszem, hogy mar mindent elmondtam.. Tudod, hogy mit gondolok. Nem a masik fel az elet ertelme..
TE MAGAD VAGY AZ!