confusion

nem, nem. nem akarom, hogy vege legyen a boldog es kiegyensulyozott idoszaknak az eletemben. nem akarom, hogy barki is megzavarja vagy tonkretegye!!! ez igy nem fair!!!
vagy en lennek onzo? ezt a kerdest mar szamtalanszor feltettem magamnak amiota itt vagyok, de foleg amiota szakitottam ex-szel.

anya irt.
azt irta irjam le az erzeseimet. nem furcsa, hogy manapsag az ember blogba irva, vagy e-mail uzeneteket valtva jobban ki tudja adni magabol az erzeseit?? szerintem ez egy kicsit elszomorito, de hat addig nincs nagy baj amig valamilyen uton modon legalabb kiadjuk es nem gepekkent eljuk a mindennapokat.

anya megtalalta nehany regi versemet es arrol irt, hogy milyen jo volt neki olvasni oket, mert azokban ki tudtam fejezni minden oromomet es banatomat. elszomorit, hogy mar nincs bennem az ami akkor. hogy verseket irjak.. par eve maradt abba. nem tudom miert.

anya azt kerte, hogy gondoljam vegig ex-szel tortent szakitasomat es amit valojaban erzek. lehet, hogy eddig tenyleg csak elmenekultem, bezarkoztam, elrejtoztem a gondolatok elol?
anya mindig pontosan tudja mikor mit kell kerdezni ahhoz, hogy -ha akkor meg nem is latom be, hogy igaza volt- elgondolkozzak.

asszem egyre erettebbe kezd valni a kapcsolatom anyaval.
ez jo. nagyon jo.