sunday, work, manager (still)

vasarnap reggel felebredtem es ugy dontottem, hogy megint futasra van szuksegem. fura ez az egesz, mert egyszer menekulok a kotottseg elol, masszor pedig vagyom ra megis. talan ez normalis reakcio szakitas utan. legalabbis ezt mind a ketten igy eljuk, meg ugyhogy ebbol kovetkeztetek.
anyway.
lementem futni, majd finom, friss reggelit vasaroltam es pazar reggelit varazsoltam magunknak, majd munkaba siettunk. olyan volt mint azelott. kedves, de nem tulzottan. jo volt.
aztan vegeztem, ittam egyet a tobbiekkel, o is vegzett es o is ivott egyet es aztan talalkoztunk a sarki torok elott.. orultek vagyunk. nem kerdes. barki meglathatott volna minket.
de akkor meg nem.
sydney azonban kis varos ha arrol van szo, hogy valamit el szeretnel titkolni masok elol..

reggel a manager lakasanak epuletebol kilepve epp a fout fele setaltunk, hogy taxit fogjunk (mert o kesesben volt), en nagyban magyaraztam, nem is figyelve az embereket amikor azt vettem eszre, hogy nem is figyel ram. Majd csak annyit mondott:
"Tudod ki setalt el mellettunk az elobb?"
erre en hatrafordulva probaltam kitalalni, hogy kirol beszel, de nem volt mogottunk senki sem.
erre o: "x", vagyis a legnagyobb pletykagep kolleganonk a barbol...
szep?
kesobb a munkaban valamit beszelhettek, mert a manager biztositott affelol, hogy a lany tartani fogja a szajat, ne aggodjak. mindkettonknek eleg kinos lenne a dolog.

veszelyes jatekot jatszunk, mind a minket ert serules rizikoja miatt, mind pedig a munka kapcsan okozott bonyodalom miatt.

de probaltunk leallni.
nem ment...