inspiration of gyerekkori legjobb

ezer ev utan (ami tulajdonkeppen csak 1 honap volt) elolvastam gyerekkori legjobb blogjat is, miutan az elozo bejegyzeseket ettem.
olvastam, es gondolatokat ebresztett bennem.
arrol peldaul, hogy o meg mindig gyereknek erzi magat ha hazamegy, mert ott vannak a szulei.
nekem ez mar a sokadik (pontosan a 8.) karacsonyom Apa nelkul.
nem is vagyok otthon, de akkor is gyereknek erzem meg magam ha minden nap komoly felelosegem is van az eletemert es annak alakulasaert.
regota nem volt idom elkenodni es asszem tulvagyok a depin is, mert tudom, hogy Apanak mennie kellett. de vegulis ittmaradt belole a legfontosabb, amit a szivemben erzek.
es en akkoris hiszem, hogy o szemmel tart valahonnan amit en nem lathatok, ahova en nem jothatok meg el, es buszken lesi ahogy an az eletem alakul/alakitom.
es o megerti azt amiert ezt a nagy utazast megtettem, megerti miert akarok maradni es azt is tudja, hogy attol, hogy az ember vilagot lat meg nem feledkezik meg a szeretteirol.:)
Anya sirt karacsonykor amikor a webkameran lattam ot..
en probaltam megvigasztalni, de persze nem ment, hiszen neki akkor, ott egy nagyon nagy olelesre lett volna szuksege es arra, hogy mellette legyek.
mindennek ellenere ott volt a novere es ha fizikailag nem is vagyok ott akkor is ereznie kell a szeretetem.
ez egy nagy probatetel/lecke/kaland vagy akarhogyisnevezzuk ost mindenkinek.
ugye, Apucikam?
:)