little bit sad..:(

reggel a meleg parnal kezdtem. nagyon cukik!:)
am kicsit elszomoritott ahogy lattam korben a lakasban a sok kepet roluk boldogan, szeretve egymast, blablabla...
arra emlekeztetett amilyenek mi voltunk ex-szel. es eszembe jutott, hogy visszavitte a kepemet anyanak..
faj, hogy elveszett ami volt kozottunk.
de azt is tudom, hogy az a valami nem a szakitasunkkor veszett el, hanem mar korabban.
es faj az is, hogy tudom teljes bizonyossaggal, hogy nem is mukodne a kapcsolatunk akkor sem ha egyutt lehetnenek, vagy idovel tonkremenne.
ijeszto amikor valamit az ember ennyire kristalytisztan tud. mert tudom. ez nem kerdeskent fogalmazodik meg. nincsenek miertek, es "ha"-k...
hogy erezhetem en ezt ennyire biztosan??
es miert faj megis?
es miert nem tudom eltenni a kepet/kepunket a pulcrol?
es miert hordom meg mindig a Claddagh gyurut amit tole kaptam? (bar mar megforditva, ami azt jelenti, hogy mar a szivem nem az ove)

es mindennek teteljeben hihetetlen faradt vagyok, igy nem is menetm suliba hanem csak az itteni teendoket vegeztem el (kis hazimunka, ilyenek)..
ma pihi van.
relax..
holnap meg napozas..:))
jah, es tovabbi relax!:)